A francia író, Alexander Dumas 175 évvel ezelőtt, 1844-ben vetette papírra talán legismertebb művét, a Monte Cristo grófját. A folytatásokban megjelent történet az elmúlt közel kétszáz év során számtalan művészt, írót, képregényrajzolót, rendezőt és színházi alkotót is megihletett. Nem véletlenül, hiszen egy olyan alapvető, mindenki által átélt emberi érzés motiválja a főhőst, mint a csalódás, ebből fakad mindent elsöprő, józan látását is elhomályosító bosszúvágya. Monte Cristo grófját elárulták saját barátai, és börtönbe juttatták csak azért, hogy ők maguk előnyhöz jussanak. A “gróf” azonban nem csak vagyonát, hanem legféltettebb kincsét, a szerelmét is elvesztette.

A megtört férfi több mint egy évtizedig raboskodott, mielőtt sikerült kiszabadulnia. A magányosan töltött éjszakák során rengeteg ideje volt gondolkodni, megtervezni azt, hogyan vegyen revansot egykori szövetségesein, azokon az embereken, akiket a barátainak hitt. Úgy dönt, hogy teljesen megváltoztatja külsejét, kitalál magának egy új személyazonosságot és hazatér. Mikor beilleszkedett régi baráti körébe, és elnyerte az egykor számára kedves emberek bizalmát, nekilát terve végrehajtásának: tönkretesz mindenkit. A bosszútól elvakulva azonban nem veszi észre, hogy mindent feléget maga körül, és nem csak azoknak árt, akik őt elárulták, hanem saját magát is végérvényesen elpusztítja.

Az Ezel – Bosszú mindhalálig főszereplői

A kortalan régenyt első ízben 1908-ban filmesítették meg, ezt követően pedig előfordult, hogy évente követték egymást az újabb adaptációk. Amerikai, indiai, egyiptomi, angol, olasz, francia, japán, szovjet és még a srí-lankai filmváltozata is készült, de feldolgozták Monte Cristo grófjának történetét rádió- és videójáték formájában, valamint olyan sorozatok egy-egy epizódjaiban is mint A Simpson család, a Garfield és barátai vagy az Egyszer volt, hol nem volt című családi mesedráma. Számos tévés produkció azonban nem csak egy rész erejéig foglalkozott a legendás “álarcos bosszúállóval”, hanem a komplett széria alapját az ő történetének egyfajta újraértelmezése adta. Ilyen az árulkodó című Montecristo (argentin), Az örökség (mexikói), a Szerelem és vérbosszú (olasz), A bosszú (amerikai), valamint az Ezel – Bosszú mindhalálig (török) is.

Kerem Deren és Pinar Bulut hosszas előkészítő folyamat után vágott bele Dumas regényének akció-krimi stílusú, a török alvilágról is szóló adaptációjába. Minden részletet aprólékosan megterveztek, ez a felkészültség pedig érződik is a sorozaton, amely kereken tíz évvel ezelőtt, 2009. szeptember 28-án indult a török Show TV-n. Az Isztambulban, Angliában és Horvátországban is forgatott Ezel címszerepére az akkorra már több tévés és filmes munkából is ismert, karrierjét modellként kezdő Kenan Imirzalioglut választották, aki mára összeforrott az általa megformált figurával. Az Ezel azonban nem csak a főszereplő, valamint az írók számára hozta meg a népszerűséget, a sorozat sikere túlnyúlt az országhatáron és túlzás nélkül írható, hogy a török filmipar ezel(!) hódította meg a világ tévécsatornáit és azok nézőit. Hazánkban első török sorozatként 2011 áprilisában indult el az RTL Klubon az Ezel – Bosszú mindhalálig.

A sorozat főhőse egy sármos és gazdag, Ömer nevű férfi, aki minden nő álma lehetne, ő azonban már rátalált az igaz szerelemre. Ömer a kötelező katonai szolgálat letöltése után tér haza idős szüleihez, valamint kisöccséhez és alig várja, hogy feleségül vehesse álmai asszonyát, a rá türelmesen váró Eysant. Mikor minden jól alakulna, egyszer csak ráront a rendőrség és gyilkosság vádjával letartóztatják. A bíróság hamar dönt: életfogytig tartó büntetést szabnak ki rá. A börtönben Ömer gondolatai csak a körül forognak, hogy ki húzhatta őt csőbe, és hogyan tudna bosszút állni. Tíz év várakozás után végül eljön az ő ideje: plasztikai műtéttel átalakíttatja arcát, felveszi az Ezel nevet, és besétál egykori barátai közé, hogy egyszer és mindenkorra a végére járjon a történteknek.

Az Ezelből két évad alatt összesen 71, egyenként másfél-kétóra hosszú epizód készült, melyeket 2009-től 2011-ig sugároztak először a Show TV, majd a török ATV műsorán. A két szezon között, bár biztos volt a folytatás, mégis volt egy kis izgalom a stábban, ugyanis Kerem Deren, az egyik vezető író agyvérzést kapott, ám egy sikeres műtétnek köszönhetően felépült. Alkotótársával pedig az Ezel után sem váltak el útjaik, 2013-ban mutatták be szintén közösen jegyzett sorozatukat, az Egy ellopott életet, amely Tuba Büyüküstün számára hozta meg az igazi ismertséget.

Kenan Imirzalioglu mellett mások is sokat köszönhetnek az Ezelnek. Baris Falay (Megtörve), Bade Iscil (Kuzey Güney – Tűz és víz), Berrak Tüzünatac (Hazugságok gyűrűjében, Szulejmán), Yigit Özsener (Hazugságok gyűrűjében, A bosszú, Bosszú vagy szerelem), Riza Kocaoglu (Kuzey Güney – Tűz és víz) és Sarp Akkaya (Szulejmán, Megtörve) karrierje is nagy lendületet vett azután, hogy eljátszotta szerepét ebben a produkcióban. Külön érdemes megemlíteni az Eysant alakító Cansu Derét, aki a főszereplő mellett talán a legtöbbet profitálta az Ezelből. Már ismert emberként csatlakozott a sorozathoz, ám ezt követően lett országosan is elismert, kedvelt és mai napig köztiszteletben álló színésznő, akinek úgy tűnik, hogy pályájára a koronát legutóbbi munkája, az Anya tette fel.

Az Ezelt közel harminc országban láthatta a közönség, és számtalan elismeréssel illették a szakmai grémiumok is. Nem csak a legjobb drámasorozat díját nyerte el több fesztiválon, hanem Kenan Imirzalioglu a színészek körében is többször diadalmaskodott. 2012-ben, a finálé után a Szöuli Nemzetközi Dráma Díjátadón pedig különdíjban részesült a sorozat. Ám a legnagyobb jutalom a nézőktől érkezett, ők ugyanis 10 éve töretlen lelkesedéssel imádják a sorozatot. Sokakka az Ezel ismertette és szerettette meg a török produkciókat, ennél nagyobb tettet pedig nem igen hajthattak volna végre az alkotók.

Jasinka Ádám írása