Magyarország egyik legfényesebben ragyogó csillaga, Karády Katalin hunyt el immáron 30 éve, de azóta is a filmgyártás egyik leginkább megkerülhetetlen színésznője – nem csak idehaza. Eredetileg hétgyermekes proletárcsaládba született bele, ezáltal szegénységben nőtt fel, viszont volt rá lehetősége egy akció keretein belül (anno nem így hívták az Erasmust), hogy külföldön tanulhasson. Hazatérve 1936-ban kezdte meg színészi karrierjét, mikor is Bárdos Artúrtól és Tarnay Ernőtől vett különórákat. Viszont Egyed Zoltán, egy zsurnaliszta és laptulajdonos fedezte fel csak igazán, aki nem csak beindította a karrierjét, de még a jól csengő Karády művésznevet is adta a színésznőnek.
Első fellépése Jób Dániel színházában volt Az asszony és ördög darabban, utána pedig olyan nevesebb színházak is leszerződtették, mint a Pesti vagy éppen a Vígszínház. Filmbeli debütálása a Halálos tavasz lett, ami után egyből országszerte népszerű szexszimbólummá nőtte ki magát. Ha lehet nagy szavakkal élni, akkor Karády volt az első igazi magyar femme fatale, az a végzet asszonya, amihez elsősorban csinos, finom öltözködése, másodsorban angyali hangja társult. Ezeken túl olyan filmekben tűnt fel, mint az Ópiumkirálynő, a Makrancos hölgy vagy éppen a Forró mezők – amellett, hogy sanzonénekes karrierje is folyamatosan felfelé ívelt (négy nagylemezt is kiadott), valamint hogy egyben híres kalapszalon-tulajdonos is volt. Karády Katalin 1990. február 8-án hunyt el, ma 30 éve.
Kiemelt kép: Karády Katalin (Fotó: Dehir)