„Nem az a fontos, honnan, hanem hogy hová használsz dolgokat.” – Jean-Luc Godard. Egy név, ami sokkalta többet jelent. Egy rendező, aki nélkül nem lenne ma francia film. Egy ikon, aki az őt követő generációk milliónyi szakemberére hatott valamilyen szinten. Egy férfi, aki azzal újította meg a mozgóképműfajt, hogy semmibe vette az egészet – ami persze így nem igaz, főleg ha ismerjük Godard filmjeit, de mégis annak tűnik. Ahogy Clint Eastwood májusban, úgy Jean-Luc Godard pont a mai nap töltötte be a 90. életévét, ezt megünnepelvén pedig elmélyültünk egy pár sor erejéig a megkerülhetetlen munkásságában.
A pici Godard francia-svájci családba született bele, és pechjére kisgyerekként kellett átélnie a második világháború borzalmait. Végül sikerült a családnak kijutnia Svájcba, ezzel át is tudták vészelni ezt az egészet, de a korai beszámolók szerint ez csak a szerencsén múlott. Kezdeti felnőtt éveiben újságíróként és filmkritikusként dolgozott egy igényes és híres francia lapnál (Cahiers du Cinéma), és szókimondó, karakán stílusa sokszor bicskanyitogató volt a rendezők szemében. Többedmagával végül lehetőséget kaptak, hogy a filmiparba is betörjenek rendezőként, mint anno Korda Sándor is idehaza. Először csak rövidfilmeket kezdett rendezni (még álnéven is), de kereken 1960-ban, az első igazi nagyjátékfilmjével minden megváltozott.
Jean-Luc Godard (Fotó: Good Short Films)
Ekkor jelent meg ugyanis az À bout de souffle, vagy ismertebb magyar címén a Kifulladásig. Jean-Paul Belmondo főszereplésével és François Truffaut forgatókönyvéből egy máig igéző és zsigerig hatoló bűnügyi drámába keveredett ki ebből, ami semmit sem vesztett egykori fényéből. Több nemes díjat és jelölést is kapott, többek között az Ezüst Medvét Berlinben. Godard ezek után kvázi egy homokozóban dolgozhatott (játszhatott) mindmáig, és azt a filmet készíthette el éppen, amihez kedve szottyant. Az asszony az asszony, az Éli az életét, A kis katona és A megvetés után ’65-ben készítette el a Bolond Pierrot, életműve másik nagy alkotását – szintén Belmondóval az élen. Még két éve, 2018-ban is aktívan rendezett, azóta viszont már visszavonultan tengeti mindennapjait (a közel 130 munkája után ez valamilyen szinten jár is neki…). Isten éltesse Jean-Luc Godardot 90. születésnapja alkalmából, jó egészséget kívánunk neki egy általa mondott, mai napig igaz aranyköpéssel zárva: „a filmnek még megvan az a különös ereje, hogy semmi sem hasonlítható hozzá”.
Kiemelt kép: Jean-Luc Godard (Fotó: ZOE Magazine)