Február 3-án jelentették be a 78. Golden Globe-gála jelöltjeit 25 kategóriában. Az esélyesek listája idén több meglepetést is tartogatott a filmkedvelők számára, melynek egyik lehetséges oka az lehet, hogy a mozik zárva tartása miatt olyan produkciók is felkerülhettek a névsorba, amelyeket kizárólag streamingplatformokon mutattak be. Az ilyen oldalakra optimalizált alkotások pedig nem minden esetben tudnak olyan magas szintet hozni, mint az elmúlt évek legnagyobb mozisikerei. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a tavalyi év felhozatala bármilyen módon is silányabb lenne az előzőknél, csupán azt, hogy idén bizony más szemmel kell értékelnünk a lehetséges győzteseket.

Új cikksorozatunkban néhány jelöltet mutatunk be nektek röviden, amelyek/akik szerintünk, ha nem is a legesélyesebbek az Arany Glóbusz elnyerésére, de mindenképpen megérdemelték a jelölést. Ezen a héten kedvenc filmjeinkről és sorozatainkról hoztunk egy válogatást.

Emily Párizsban – Legjobb televíziós sorozat – musical vagy vígjáték

A tízrészes Netflix minisorozat tavaly októberben debütált a streamingplatformon, és bár nem ért el akkora sikereket, mint a Bridgerton család, a közönség hamar beleszeretett a lelkes Emilybe, a mindig sármos Gabrielbe és a romantikától túlfűtött Párizsba. A történet főszereplője az elbűvölő Emily, egy reményekkel teli marketinges, akit Chicagóból Párizsba helyeznek át, hogy egy PR cégnek dolgozzon és megismertesse az ottani vezetőséggel az utánozhatatlan „amerikai szemléletmódot”. Az ambiciózus lánynak sok nehézséggel kell megküzdenie, miközben rájön, hogy nem azért érdemes élni, hogy dolgozzunk, hanem pont fordítva.

Az Emily Párizsban készítője, írója és executive producere Darren Star, akinek a nevéhez többek között olyan kasszasikerek fűződnek, mint a Szex és New York, a Melrose Place és a Younger. Star mellett az írócsapatot erősítette az amerikai származású írónő, Deborah Copaken is, aki személyes tapasztalataiból merített ötleteket az egyes részek kidolgozásához. „Mint ahogyan Emily, én is dolgoztam kint pár évet Párizsban fotósként és marketingesként. A hüvelygyűrűs reklámkampány esete? Szó szerint másoltam át az akkori kampányom szövegéből. »Le vagin n’est pas masculin?« Ezt anno én találtam ki.” De hasonlóan személyes tapasztalatból származnak a nyelvtudás hiányából fakadó kellemetlen, mégis vicces jelenetek szövegei is. „Egyszer amikor egy étteremben vacsoráztunk a kollégáimmal, egyikük megkérdezte tőlem, hogy kérek-e még valamit. Én könnyed magabiztossággal feleltem, hogy »Non, merci. Je suis pleine.« Csakhogy ez nem azt jelentette, hogy »Nem, köszönöm, tele vagyok.«, hanem hogy »Nem, köszönöm, terhes vagyok.«”

Nem csoda tehát, hogy ilyen remekül sikerültek a forgatókönyvek, a sorozatot azonban nemcsak ez teszi egyedivé és szórakoztatóvá, hanem a színészek lenyűgöző teljesítménye is. A címszerepben a 31 éves Lily Collinst láthatjuk, aki nemcsak a rajongókat, hanem a szakmát is elbűvölte játékával, amit mi sem bizonyít jobban, mint a második Golden Globe jelölése a legjobb színésznői alakítás kategóriában. Partnereként Hollywood új szívtipróját, Lucas Bravót láthatjuk, aki bár eddig Párizs mozivásznain bujkált, most végre az egész világ megismerheti sármját és tehetségét.

Az Emily Párizsban elsöprő sikerét követően a Netflix már be is rendelte a második évadot, ami várhatóan még idén meg fog jelenni.

Jelenetkép Az apa című filmből (Fotó: Limelight Magazine)

Az apa Legjobb film – dráma

A produkció Florian Zeller, francia kortárs drámaíró azonos című műve alapján készült, melynek színpadi verzióját idén a Vígszínház is bemutatta Kern András főszereplésében. A történet egy Alzheimer-kórban szenvedő idős úr, André életének utolsó szegmensét mutatja be. A férfi napról napra egyre rosszabbul van, úgy érzi, minden kezd idegenné válni a számára: a lakása, a bútorai, de még a saját lánya is. Anne, a lánya viszont hiába próbál neki segíteni, André mindenkit elmar maga mellől. A lánynak végig kell néznie, hogy édesapja szépen lassan elveszíti a kapcsolatot a valósággal és eljut a gyermeki öntudatlanság állapotába, miközben fel kell készülnie az elkerülhetetlen búcsúra. A színdarabot 2012-ben mutatták be Párizsban, a bemutató pedig olyan nagy sikert aratott a közönség és a szakma köreiben egyaránt, hogy Zeller még abban az évben meg is kapta a legjobb színműért járó Moliére-díjat. Az elismerés egyértelműen helytálló, hiszen az előadás mély empátiával, szeretettel és mégis sok humorral ábrázolja az Alzheimer-kórral való szörnyűséges küzdelmet.

A filmadaptáció hasonló élményt nyújthat a nézőknek, mint a színdarab, ami nem meglepő, hiszen maga Florian Zeller vitte filmre drámáját. A főszerepek megformálására pedig nem akármilyen színészeket kért fel: Andrét az Oscar-díjas Anthony Hopkins alakítja (aki nagy esélyekkel száll versenybe a legjobb színészi alakításért járó szoborért), Anne szerepében pedig a szintén Oscar- Golden Globe- és BAFTA-díjas brit színésznőt, Olivia Colmant láthatjuk.

A koronaLegjobb sorozat – dráma

A korona című televíziós történelmi drámasorozat II. Erzsébet angol királynő uralkodásának éveit követi végig édesapja halálától egészen napjainkig. Jobban mondva nem egészen napjainkig, az egyelőre utolsó, negyedik évad azonban már Diana hercegné korai éveit mutatja be, ami egyre közelebb áll a jelenhez. A részek természetesen sűrítve és dramatizálva mutatják be a valós eseményeket, ez azonban nem vesz el a cselekmény hitelességéből. Az első évad a királynő megkoronázását követő éveket foglalja magába, míg a második 1956-tól 1964-ig követi végig a királyi család életét. A harmadik évad azt ezt követő tizenhárom év eseményeit mutatja be, mire a negyedik évadra elérkezünk Diana hercegné korához, amikor is kezdetét veszi egy ígéretes tündérmese, ami hamar rémálommá válik. Az alkotók még két évadot terveznek megjelentetni, melyekben lezárást kap majd a walesi hercegné története, illetve beleshetünk majd a huszonegyedik század történéseibe is.

A sorozatban eddig két Erzsébet királynét megformáló színésznővel találkozhatott a közönség, Claire Foy és Olivia Colman személyében, ahogyan Philip herceget is először Matt Smith, majd az Outlanderből is ismert Tobias Menzies alakjában láthattuk feltűnni. Mi sem mutatja jobban a színészek kiemelkedő teljesítményét, mint a két Golden Globe jelölés, melyet Olivia Colman és a Diana hercegnét alakító Emma Corrin zsebeltek be, ráadásul ugyanazon kategóriában. Ugyancsak egymás ellen száll versenybe a legjobb mellékszereplőért járó szoborért Gillian Anderson és Helena Bonham Carter is. Az biztos, hogy mindkét kategóriában szoros lesz a verseny, ahogyan a Legjobb drámasorozat kategóriájában is, ebben a mezőnyben azonban talán kijelenthetjük, hogy A koronának van a legnagyobb esélye a győzelemre.

MankLegjobb film – dráma

Az amerikai életrajzi dráma egészen a harmincas évek Hollywoodjába vezet minket vissza, ahol az alkoholista forgatókönyvíró, Herman J. Mankiewicz (Gary Oldman) életébe tekinthetünk be, ahogyan közel két hónap leforgása alatt megírja a filmszakma egyik kincsét, az Aranypolgárt. A filmet David Fincher rendezte, aki olyan remekműveket jegyez, mint a Harcosok klubja, a Hetedik, a Social Network vagy a Benjamin Button különös élete. Legújabb alkotása azonban sok mindenben különbözik előző munkáitól. Feltűnő különbség például a fekete-fehér képi világ alkalmazása, amely a szakmában is egyedi, most azonban úgy tűnik, hogy kezdi új aranykorát élni. Mindemellett a hangok, zenék és az atmoszféra is biztosítja a kellő hangulatot, mely nemcsak autentikussá teszik a filmet, hanem képesek azt is elhitetni a nézővel, hogy egy negyvenes években készült produkciót látnak. A filmen azt lehet érezni, hogy sokkal személyesebb hangvételű, mint Fincher eddigi alkotásai. Az amerikai filmrendező édesapja, Jack Fincher emlékére készítette el a Mank végleges forgatókönyvét, amit még apja kezdett el írni halála előtt. Nagy büszkeség lehet most a fiatal alkotónak, hogy nem csupán a közönség szereti édesapja munkáját, hanem a szakma is, melyet a legjobb filmes forgatókönyvért járó jelöléssel is kifejezett a Golden Globe bizottsága.

A Mank hat Golden Globe jelölést is bezsebelt, ráadásul elég változatos kategóriákban, ami igazolja a film sokszínűségét. Természetesen David Fincher is megkapta a megérdemelt jelölését, kiemelkedően precíz és maximalista attitűdjével pedig nagy esélyekkel indul az Arany Glóbuszért való küzdelemben. Versenybe száll továbbá Gary Oldman is, aki a főszerepben nyújtott alakításával érdemelte ki helyét a zsűri listáján. De jelölve lett Amanda Seyfried is a Legjobb színésznői alakítás filmes mellékszerepért kategóriában, illetve Trent Reznor és Atticus Ross párosa is, akik a lélegzetelállító filmzenéért felelősek.

Anya Taylor‑Joy és Thomas Brodie-Sangster A vezércsel című sorozatban (Fotó: Pinterest)

A vezércselLegjobb limitált sorozat vagy tv-film

A vezércsel a tavalyi év egyik, ha nem legsikeresebb limitált sorozata a Netflixnek, így egyértelmű volt, hogy felkerül a jelöltek listájára. A drámasorozat Walter Tevis amerikai regényíró azonos című műve alapján készült, amely a fiatal Beth Harmon életét mutatja be, ahogyan tudatlan kislányból világbajnok sakkjátékossá érik. Csakhogy a sikerhez vezető út nem olyan sima, mint azt sokan gondolnák. Ahhoz, hogy a lány beteljesítse végzetét, nehéz utat kell megjárnia: meg kell küzdenie édesanyja halálának emlékével és drogfüggőségével, valamint el kell fogadnia önmagát, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a férfiak által dominált világban. „Ez egy történet arról, hogy hogyan boldogulj a világban, ha olyan tehetséged van, ami miatt nehezen értenek meg.” – fogalmazott Anya Taylor-Joy a sorozatról szóló tizennégy perces dokumentum videóban, ami a Netflixen jelent meg pár hónappal a sorozat debütálása után.

A sorozat készítője, Scott Frank közel tíz éven keresztül foglalkozott ezzel az anyaggal, míg végül sikerült megvalósítani terveit és filmre vinni a lenyűgöző történetet. „Bill Horberg tíz évvel ezelőtt keresett meg a könyvvel, hogy érdekes lehet nekem. Egy rövid ideig meg akartuk filmesíteni, Allan Scott megírta a forgatókönyvet, de nem lett belőle semmi. Akkoriban nehéz volt, ilyen filmeket készíteni.” Az alkotópárost azonban nem hagyta nyugodni a sztoriban rejlő kiaknázatlan lehetőségek sora, így aztán végül úgy döntöttek, hogy minisorozat formájában keltik életre Beth Harmon karakterét. A végeredményen pedig látszik milyen profi kézzel nyúltak a készítők az anyaghoz. A vezércselben bemutatott sakkjátszmák lépései mind a valóságot tükrözik, szóval aki ért a játékhoz, nem csalódik majd a hitelességben, ha megállítja egy-egy olyan résznél a jeleneteket, amik a táblát mutatják. Ugyanakkor azok számára is egyértelmű minden lépés jelentősége, akik esetleg nem tudnak sakkozni, hiszen a színészek arcjátéka mindent elárul, amit a nézőnek tudnia kell. A sorozatnak azonban „nem a játék a lényege, hanem a tehetség ára”, ami gyakran a mélybe húz, mielőtt az égig emelne. Ebben rejlik A vezércsel zsenialitása, amely az Arany Glóbusz legnagyobb várományosává emeli az alkotást saját kategóriájában.

Kiemelt kép: Lily Collins és Lucas Bravo az Emily Párizsban című sorozatban; Amanda Seyfried a Mankben; és Elizabeth Debicki, mint Diana hercegnő A korona című sorozatban (Fotó: Google)