A magyar film története tele van olyan gyöngyszemekkel, elfelejtett kincsekkel és mai napig aktuális mondanivalójú produkciókkal, melyekkel nem csak és kizárólag a filmrajongóknak érdemes egyszer szembekerülni. Az 1896-tól datálható (idézőjeles) „indulástól” megannyi film született már magyar kötelékekben, viszont ebben a nagy áradatban igencsak könnyű elveszni. Éppen ezért lehet annyira örülni az olyan sikeres kezdeményezéseknek, mint az MMA egyik legújabb kötete, a Magyar filmek 1896-2021. Ebben a több mint 700 oldalas (!!) lexikonban sorra mutatják be a magyar alkotásokat és egyfajta kínálkozó ajánlóként hívják fel rájuk a figyelmet is.
A Magyar filmek 1896-2021 ötlete még 2019-ben fogant meg az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet és az MMA Kiadó fejében. A vezetőszerkesztő Gelencsér Gábor lett, mellette pedig olyan írók működtek benne közre (egészen pontosan 15-en), mint Varga Zoltán, Murai András vagy éppen Pápai Zsolt. A filmlexikonban több mint 500 magyar film kerül bemutatásra (beleértve nem csupán a játék-, de a dokumentum-, a kísérleti vagy éppen a rövid- és animációs filmeket is). Ha úgy nézzük, hogy az első, echte magyar alkotás 1901-re tehető (A táncz), most pedig 120 évvel később vesszük fel a fonalat, akkor már nem csodálkozunk annyira ezeken a drabális számokon. A Magyar filmek 1896-2021 október végétől szerezhető be a különböző könyves boltokban és kereskedésekben.
Kiemelt kép: Magyar filmek 1896-2021 // Körhinta (Fotó: Papageno // Origo)