Vége

Két hónap híján napra pontosan hét év után véget ér a MűsorVízió blog, ami bizonyos szempontból jelentősen meghatározta ez életemet. Használhattam volna azt a sokat forgatott formulát, hogy “leteszem a lantot”, de nem lenne igaz. Helyette egy másikat veszek elő: áttolom a biciklit és ezentúl tévés témában a SorozatWikin írok tovább, ahol lassan már négy éve jelennek meg cikkeim.

Hogy mi áll a döntés hátterében? Az idő, jobban mondva annak hiánya. Amikor az embert folyamatosan újabb és újabb impulzusok érik, egyre több szeletébe harap bele a világnak, és fedez fel új ízeket, óhatatlanul is elfordul a régi kedvencektől. Bár jóval több volt a MűsorVízió blog formájában számomra, mint egy szelet sütemény, mégis, az utóbbi időben, és ezt nem hetekben, hanem lassan hónapokban is mérhetjük, mindig ez került a teendőlista végére és elveszett a “majd, ráér az holnap is” ködében. Egyedül pedig egy önálló oldalt hírekkel, érdekes-értékes tartalommal feltölteni nehéz, más munkák mellett pedig számomra megterhelő volt.

Fájó szívvel, de emiatt mégis, felszabadulva hagyom tehát abba, de nem az írást. A hazai televíziózásról ugyanis továbbra is, sőt még nagyobb lendülettel írok, csak ezentúl kizárólag egy platformon, a SorozatWikin találkozhattok a tévés cikkeimmel. Emellett pedig színházi témában a Deszkavízión olvashattok tőlem, hírekről, kritikákat előadásokról, és interjúkat színészekkel, hiszen az említett új “íz” idén ősszel még erősebben csábít, mint korábban bármikor. Amit pedig még fontos kiemelnem, hogy bár mint blog, a MűsorVízió megszűnik, a Facebook oldal továbbra is üzemel, egy sokkal kötetlenebb, közvetlenebb hangon, kibeszélve a látott és szinkron esetében hallott élményeket.

Remélem, hogy továbbra is velem tartotok majd, és köszönöm, hogy olvastatok, és köszönöm mindazt a sok lehetőséget, amit kaptam, és főként barátokat, akiket emiatt az oldal miatt megismerhettem. Ha pedig már ízek… a Kebabvízió virtuális étterme ezentúl is éjjel-nappal várja a török sorozatokra éhes vendégeket.

Hozzászólások