Március 15-én jelentették be a 93. Oscar-gála jelöltjeit 23 kategóriában. Hasonlóan az előző évekhez, idén is több átfedés fedezhető fel a Golden Globe és az Oscar névsora között, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdemes a filmes szakma legnevesebb elismerésének várományosairól még több szót ejteni. Sőt! Új cikksorozatunkban olyan produkciókkal és nevekkel is foglalkozunk, amelyek korábban nem kerültek előtérbe, valamint új szemszögből közelítünk majd azon alkotások felé is, melyekről már olvashattatok.

Ezen a héten a Legjobb idegen nyelvű film és a Legjobb dokumentumfilm kategóriákban jelölt Kollektíva című román alkotás kerül terítékre.

A Kollektíva című román dokumentumfilm a 2015-ös, Colectiv klubban kitört tűzvész után kirobbant botrány nyomozását követi végig, és fedi fel a román egészségügyben zajló korrupciót. A bukaresti szórakozóhelyen pusztított tűzesetben huszonheten haltak meg még a helyszínen, száznyolcvan sebesültet pedig kórházba szállítottak. Néhány héten belül további harminchét személy hunyt el a kórházakban, halálukat azonban nem sérüléseik okozták, hanem a nem megfelelő kórházi kezelés és az ott elkapott fertőzések. Az ügynek oknyomozó újságírók kezdtek utána járni, miután egy orvos információkat szivárogtatott ki a sajtónak. A nyomozás során egészen megdöbbentő adatok láttak napvilágot. Az újságírók hatalmas egészségügyi csalássorozatot tártak fel, melynek hátterében egy kiterjedt korrupciós hálózat állt. Kiderült többek között az is, hogy a román kórházak műtőiben használt, többszörösen hígított fertőtlenítőszer gyakorlatilag közönséges víz volt. A filmben három oknyomozó újságíró – Cătălin Tolontan, Mirela Neag és Răzvan Luțac –, a tragédia egyik túlélője, valamint Vlad Voiculescu, egészségügyi miniszter is felszólal az ügyet illetően, miközben a sajtó képviselői igyekeznek feltárni a történtek hatását és következményeit.

Alexander Nanau (Fotó: IMDb)

Az alkotást a többszörös díjnyertes román származású filmrendező, Alexander Nanau készítette. Nanau 1990-ben Németországba emigrált, ahol a berlini Filmakadémia filmrendezői szakán szerzett diplomát. Első dokumentumfilmje, a Peter Zadek inszeniert Peer Gynt 2006-ban debütált Németországban és Ausztriában. Egy évvel később összeállt az HBO Románia csapatával, és elkészítették a Lumea vãzutã de Ion B című alkotásukat, mellyel több mint negyven filmfesztiválon vettek részt, és amellyel 2010-ben megnyerték a Nemzetközi Emmy-díjat Arts Programming kategóriában.

Nanau erős véleménnyel van szülőhazájának politikája ellen, és ezt műveiben sem veti véka alá. Így nem meglepetés, hogy a Colectiv-tragédia is megragadta a figyelmét, melynek majdnem saját szemével is tanúja volt. „Egy bárból tartottunk hazafelé a barátaimmal, mikor láttuk, hogy az egész város tele van szirénázó mentőkkel. Tehát elég korán észleltük, hogy valami baj van, aztán a neten olvastuk a híreket. Az egész országot sokkolta az eset léptéke, a halottak száma rendkívül magas volt.” – mesélte a rendező. Véleménye szerint nagyobb felháborodást váltott volna ki az esemény az emberek körében, ha az országban létezne professzionális sajtó. Bár alkotásában több újságíró is megszólal és nyomoz az ügyben, ő mégis úgy gondolja, hogy nem ők a történet hősei. „Számomra a korrupciót bejelentő „whistleblowerek” a legfontosabb figurák. Nélkülük a sajtó sem tudott volna nyomozni, Voiculescu nem is kerülhetett volna miniszteri székbe. Romániában nem vadásznak le újságírókat, így az ő tettük nem olyan heroikus. A botrányt kirobbantó bejelentők viszont a teljes egzisztenciájukat kockára tették. Számomra talán ez a fő üzenet: egyetlen ember is elindíthatja a változást. Elég volt egy-két bátor szivárogtató, és kártyavárként omlott össze az egész fertőtlenítős csalás, ami sok ember életébe került.” A produkció nem tud egyértelmű megoldásokkal szolgálni a nézők számára, Nanaunak azonban nem is célja sem kérdéseket feltenni, sem válaszokat adni, csupán elindítani egy nyílt diskurzust, melynek eredményeként talán némi változást is el tudnak érni. „Egy film sem képes megváltoztatni a társadalmat, de egyes emberekben beindíthat változásokat, ha kételyeket plántál beléjük önmagukkal kapcsolatban. Ez a legfontosabb, hogy az emberek kérdéseket szegezzenek saját maguknak: Kik vagyunk? Kik akarunk lenni? Változtatnunk kellene, vagy maradjunk inkább olyanok, amilyenek vagyunk? Minden nap ilyen a kérdésekkel kelek és fekszem, szeretném ezeket másokban is elültetni.”

Pillanatkép a Kollektíva című dokumentumfilmből (Fotó: Port.hu)

A dokumentumfilm világpremierje 2019. szeptember 4-én volt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a hónap végére pedig már el is nyerte a legjobb nemzetközi dokumentumfilmnek járó Aranyszem-díjat a Zürichi Filmfesztiválon. Magyarországon először a Trafóban, a 16. Verzió Nemzetközi Filmfesztivál keretén belül láthatta az alkotást a nagyközönség, ma pedig már az HBO Go felületén bárki hozzáférhet az izgalmakban bővelkedő produkcióhoz. A Kollektíva két kategóriában – Legjobb idegen nyelvű film és Legjobb dokumentumfilm – is indul a filmes szakma legnagyobb elismeréséért, vagyis az Oscar-díjért, aminek megnyerésére mindkét kategóriában nagy esélye van.

Kiemelt kép: A Kollektíva című dokumentumfilm stábja (Fotó: Zimbio)