Jake Gyllenhaal egyike azon szenzációs és hihetetlenül tehetséges színészeknek, akiket egyáltalán nem akarnak elismerni a különféle díjátadókon, fesztiválokon. Az egyik leghíresebb ilyesfajta rendezvényen, az Oscaron összesen egy jelölést kapott eddig, ami már egyenesen blaszfémia az alakításait látva. A minap ez a svéd gyökerekkel is rendelkező fenegyerek ünnepli a kereken 40. születésnapját, mi pedig ismét megbizonyosodtunk arról a filmográfiáját végignézve, hogy ő egyike a legjobb színészeknek.

Annak ellenére, hogy Jake-nek még a vezetékneve is svéd, Kaliforniában született, de családját tekintve a svéd mellett angol felmenőkkel is büszkélkedhet. Emellett még szakmáját is nekik köszönheti, illetve pontosabban a család ismertségi körének, hiszen baráti alapon került be a kis Jake ilyen-olyan filmekbe. Például 1991-ben volt egy nyúlfarknyi szerepe az Irány Colorado! című Billy Crystal moziban – ami egyébként a színészi debütálása is volt. A nagyobb ismertségre még nyolc évet várnia kellett, hiszen az Októberi égbolt csak ’99-ben jelent meg, de megérte rá várni. Így kaphatta meg a főszerepet minden idők egyik legfurcsább és legkuszább filmjében a Donnie Darkóban.

Jake Gyllenhaal - Éjjeli féreg (Fotó: Industrial Scripts)

Jake Gyllenhaal – Éjjeli féreg (Fotó: Industrial Scripts)

Richard Kelly alkotása a mai napig hatása alá tudja vonni a nézőt, Gyllenhaalon pedig látszott, hogy mindent beleadott ebbe a szerepébe. (Egyébként a filmben együtt játszik nővérével, Maggie Gyllenhaallal.) 2004-ben elvállalta Roland Emmerich katasztrófafilmjét, a Holnaputánt, de a következő igazi nagy durranására még egy évet kellett várni. A Túl barátságon habár nem örvend akkora népszerűségnek a nem éppen kommersz témája miatt, mégis egy könnyfakasztó és feledhetetlen alkotás lett. Majd a Bőrnyakúak, a Zodiákus, a Forráskód, Az utolsó műszak, a Fogságban és az Enemy után (ezek is amúgy rendkívüli filmek) érkezett el Gyllenhaal a magnum opusához, az Éjjeli féreghez. Louis Bloom szerepében egy olyan zsigerig hatoló és kiszámíthatatlan figurát hozott, hogy minden pillanata aranyat ér. Nem könnyű mozi, de mégis megéri, hiszen nem mindennap lát ilyet az ember.

Viszont Jake nem állt meg itt, tovább nyüstölte magát, és minden egyes újabb filmjével saját magára akart rákontrázni. A Mélyütés, az Everest, majd a Darabokban után jött a közel fenomenális Éjszakai ragadozók – ami akár az Éjjeli féreg testvérfilmje is lehetne –, ezt követően pedig az Élet, a Bostoni erő, a Vadon, a Testvérlövészek, sőt egy igazán kétségbeejtő és meghatározhatatlan mozi, a Bársony körfűrész. Tavaly mindenkit meglepett a Pókember: Idegenben szerepével, és sokunk örömére, évekkel előre be van táblázva szerencsére. Isten éltesse Jake Gyllenhaalt 40. születésnapja alkalmából, jókívánságképp pedig nem tudunk más mondani, minthogy továbbra is legyen Jake Gyllenhaal és licitáljon rá szüntelenül magára!

Kiemelt kép: Jack Gyllenhaal (Fotó: Queerty)