George Clooney egy megkerülhetetlen jelenség. Egy fenomén, akit nehéz lenne behatárolni, vagy éppen skatulyába szorítani. Ő az egyike azon embereknek szerte a világon (akik közé nem csupán színészek vagy filmesek tartoznak), akik akarva-akaratlanul, de mindenkiből kiváltanak valamilyen pozitív vagy negatív reakciót. Nem lehet mellette közömbösen elmenni. Egyeseket megigéz a sármja, másik irigykednek rá miatta. De mindamellett, hogy Clooney esztétikailag hogy fest, egy kedves, csupa-szív és önzetlen ember is valójában, akiből manapság már igen kevés akad. Ma ő ünnepli a kereken 60. születésnapját – tekintsünk végig, miért is lehetünk annyira hálásak neki!

A kis George Clooney már gyerekként megtapasztalhatta, milyen is a reflektorfényben tündökölni. Édesanyja egy szépségkirálynő, édesapja pedig egy televíziós műsor vezetője. Így nem is volt nagyon kérdéses, hogy milyen szakma/szakmák felé fog kacsingatni Kentucky állam szülöttje. Még az egyetemet is otthagyta a színészet miatt, ami következtében sokáig kétkezi munkával kereste meg a megkeresnivalót. A kezdeti alkotásai, már ha lehet alkotásoknak hívni azokat, enyhén szólva is hagytak némi kívánnivalót maguk után. ZS kategóriás horrorok és tévésorozatok voltak ezek, de Clooney mindezekből építkezve került be a máig népszerű Vészhelyzetbe.

George Clooney – Ocean’s Eleven: Tripla vagy semmi (Fotó: PORT.hu)

Viszont dr. Doug Ross szerepe nem hozott számára igazán nagy sikert (csak később persze). A sorozat után is teljesen ismeretlen projektekben játszott, mígnem 1996-ra váltott a naptár. Robert Rodriguez és Quentin Tarantino kultikus mozija, az Alkonyattól pirkadatig elképesztően nagy visszhangot kapott, főleg a kisstílű tolvaj Gordon Gecko szerepében lubickoló Clooneyval az élen. Innen pedig, ahogy mondani szokás, nem volt megállás. A Mint a kámfor, Az őrület határán, a Sivatagi cápák, az Ó, testvér, merre visz az utad? és a Viharzóna után következett az igazán nagy áttörés karrierjében: az Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi.

Steven Soderbergh filmje (vagyis inkább filmtrilógiája) az egész világgal megismertette Clooney nevét. A sármos, magabiztos és eszes Danny Ocean rengeteg embernek szolgált példaképül különféle életútválasztós és motivációs döntés előtt – és szolgál mind a mai napig. Az Ocean’s-trilógián túl pedig Clooney azt csinálhatott, amit csak akart. Ő pedig mindent is akart, így mindent is megcsinált. Olyan produkciók mellett, mint a Széftörők, a Solaris, az Egy veszedelmes elme vallomásai, a Kegyetlen bánásmód, a Jó estét, jó szerencsét!, a Sziriána, a Michael Clayton, az Égető bizonyíték, az Egek ura, A fantasztikus Róka úr vagy A hatalom árnyékában, a színész-rendező az ENSZ békenagykövete is lett. Az utóbbi időben pedig mehetünk el szó nélkül az olyan alkotásai mellett sem, mint a Gravitáció, a Holnapolisz, az Ave, Cézár!, A 22-es csapdája vagy éppen Az éjféli égbolt.

Anna Kendrick, George Clooney – Egek ura (Fotó: The Hollywood Reporter)

Clooney ezekkel a filmekkel és sorozatokkal (amik közül sokat maga rendezett is) úgy építette színészimázsát, hogy közben túl is lépett azon. Mára már egy olyan oszlopos figurája lett nem csupán a hollywoodi közéletnek, de úgy en bloc az életnek, hogy arra maga sem számított. De mindezzel csak mi, nézők jártunk a legjobban. Kaptunk egy olyan mérhetetlenül jólelkű, odaadó, tényleg humoros, becsületes és követhető ikont, ami rettentő mód kell nekünk – a mai világban főleg. Isten éltessen George Clooneyt 60. születésnapja alkalmából! Egy ilyen embernek csak jót és abból is csak sokat tudunk kívánni!

Kiemelt kép: George Clooney (Fotó: The Guardian)