“Megyünk tovább a történettel, én pedig egyre jobban magamra alakítom Tamást eközben” – interjú Száraz Dénessel

Régi ismerőst köszönthet ismét a képernyőn a TV2 közönsége ősztől: a Jóban Rosszban után most ismét napi sorozatban forgat, ő vette át Tamás karakterét a Mintaapákban. A stúdióban beszélgettünk új feladatáról Száraz Dénessel.

Hogy kerültél a produkcióba?

Tamás szerepére kerestek egy színészt, ezért felhívtak, hogy van-e kedvem részt venni a castingján. Akkor még tartott a koronavírus miatti karantén időszak, ezért először videón néztek meg, utána pedig elhívtak egy rendes próbafelvételre, ami tulajdonképpen már olyan volt, mint egy forgatási nap. Ezen már ott volt Kamarás Iván, Makranczi Zalán és Mészáros Béla is, melléjük keresték még akkor a negyedik szereplőt. A producerek arra voltak kíváncsiak, hogy mi négyen hogyan működünk együtt.

Te hogy érezted magad közben? Egymásra hangolódtatok egyből?

Talán egyből nem, de jól éreztem magam velük, hiszen mindhármójukat ismerem régről. Az a lényeg egy ilyen helyzetben, hogy hogyan mutatunk négyen együtt, hogy a karakterjegyek megvannak-e, megfelelő módon különböznek-e egymástól. Fontos, hogy a kamerán keresztül mi látszódik, és ez szerencsére teljesen jól működött, mindenkiről az jött le már az első kockáknál, aminek a szerep szerint látszódnia kell: Zalán jó ügyvédnek, Ivánhoz illik a volt focista rosszfiús karaktere, Béla már hosszú ideje jól dolgozik Miki simlis-hazudozós figurájával, én pedig fel tudtam venni a lelkiismeretes állatorvos attitűdjét. Persze mind a négyen el tudnánk játszani egymás szerepeit, de itt nem az volt a fontos, hogy milyen színészi bravúrokra vagyunk képesek, hanem hogy egy az egyben arra asszociáljon a néző, amit a készítők hangsúlyozni szeretnének.

Ismerted a sorozatot korábban?

Igen. Bele-bele néztem. Azt gondolom, hogy jó az alapgondolat, jól van megírva a négy főszerep, mindenkihez érdekes történetszálak kapcsolódnak, tele van olyan hétköznapi, mégis izgalmas szituációkkal, amik jól játszhatók.

Külön örülök, hogy egy teljesen más közeget mutat meg, mint az elmúlt években divatossá vált sorozatok, kiemelkedik a vidéki élet sajátosságaira építő szériák közül. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ilyen típusú tartalmak nem jók, de azt érzem, hogy túl sok van belőlük, és már nagy szükség volt arra, hogy bővüljön a kínálat.

Óriási rutinod van a napi sorozatok terén, de egy hosszabb időszak kimaradt. Gyorsan visszarázódtál?

Amikor a Jóban rosszban-t elkezdtem, akkor még nagyon zöldfülű voltam. Csak kapkodtam a fejem, hogy éppen elkezdtünk egy jelenetet, és már vége is van, megyünk tovább. Azóta azért jó sokszor dolgozhattam már szerencsére kamera előtt, megszereztem a szükséges rutint. Itt egyébként nem is az számít, hogy mit forgattál, hanem inkább, hogy mennyit, hogy mennyi időd volt kitapasztalni azt, hogy a kamera mit lát egy közeliben, vagy egy nagyobb plánban, hogy ezeknél mennyit kell játszani.

Aki keveset forgat, az azt gondolja, hogy mindent maximális erőbedobással kell játszani, de közben ez nem így van. A néző követi, és összerak mindent, látja, hogy mire reagálsz, tehát sokkal kevesebbre van sokszor szükség. Nagyon szeretek forgatni, pont emiatt, mert finom dolgokat lehet csinálni, teljesen más, mint a színházban egy nagyszínpad.

Vághy Vivien játssza a kislányodat, Julit a sorozatban. Egyből megvolt köztetek az összhang?

Igen! Biztosan neki is furcsa volt a váltás, de nagyon jól alkalmazkodott. Ő nyilván tapasztaltabb volt a Mintaapákat illetően, mint én, emiatt nagyon tudta, hogy mit hogyan kell csinálni. Elképesztően közvetlen volt az első perctől kezdve. Én inkább attól féltem, hogy nekem hogy fog menni a nyitás, de azt érzem, hogy nem volt ezzel sem gond.

Hogyan készültél fel „Tamásból”? 80 epizód után nem könnyű felvenni a fonalat gondolom.

A sorozat készítői leültek velem, és elmondtak nekem mindent: mi történt vele, kivel milyen a viszonya. Ebből kezdtem el dolgozni. Azzal nem is foglalkoztam, hogy Szabó Kimmel Tamás hogyan játszotta előttem, én egy teljesen más karakterű színész vagyok, nem tudnak ugyanúgy hangzani a mondatok a számból. Megyünk tovább a történettel, én pedig egyre jobban magamra alakítom Tamást eközben.

A Mintaapák mellett elfér a színház majd?

Nem. Úgy volt, mielőtt jött ez a lehetőség a TV2-től, hogy leszerződök Székesfehérvárra, de ezt most nem tudnám vállalni, magamat teljesen felőrölném, miközben mindkét féllel kitolnék. Így kértem a színházban egy év haladékot, ami nem jelent semmit, hiszen ha úgy alakul, akkor simán hívhatnak mást a nekem szánt helyre, és ezt én el is fogadom így. Szurdi Miklósnál voltam már egyszer Fehérváron öt évet, azt akkor nagyon szerettem, ezért is mennék nagyon szívesen vissza.

Azért láthat a közönség valamiben majd?

Igen. Bánfalvy Ágnes utazó magánszínházában már 2012 óta játszom, öt darabban szerepeltem eddig. Tavaly november csináltuk a Páratlan párost, nem volt kérdés, hogy ezt megtartom. Novemberben 12 előadásom lesz belőle, ad bőven feladatot. De biztosan lesz még más is a forgatás mellett.

2012 óta vagy szabadúszó, miért döntöttél úgy, leszerződsz Fehérvárra?

A vírus nagyon sok mindent felülírt, számos dolgot át kellett értékelnem. Nem voltak előadásaim, így nem volt bevételem sem. Amellett, hogy a fehérvári színházat erősnek tartom művészetileg, olyan hely, ahol szívesen játszanék, az is fontos volt, hogy biztos anyagi hátteret biztosítana. Úgy hogy amikor Szikora János felhívott, azonnal mondtam neki, hogy szívesen jövök.

De azért azt szögezzük le, hogy én a szabadúszást nem választottam! Az Újszínházban voltam 2012-ben, amikor onnan Márta Istvánt elküldték, és jött Dörner György a helyére. Én akkor ott felálltam sok más színésszel együtt, tehát az egy kényszerhelyzet okozata lett. Ha engem akkor hívtak volna mondjuk a Vígbe, vagy Fehérvárra, akkor én örömmel mentem volna. Csak hogy ez nem így volt! 2012-ben az egész szakma elvárta tőlünk azt, hogy hagyjuk ott az Újszínházat, csak utána azt felejtette el mindenki, hogy mi lesz velünk tovább. Én például Bánfalvy Ágitól és egy előadás erejéig Karinthy Mártontól kaptam csak lehetőséget.

Azért ez egy elég nagy törés lehetett.

Persze! Nagyon könnyű azt mondani a színésznek, hogy jöjjön el valahonnan etikai, erkölcsi megfontolásból, legyen karakán és álljon ki, de akkor viszont a szakmának is az lett volna a dolga, hogy segítsenek meg bennünket. Szikora János áthívott sokakat a Vörösmartyba, például Gáspár Sándort, Hirtling Istvánt, de rám akkor nem volt szükség. Aztán hét éve, amikor a Nemzetinél volt váltás, akkor onnan is sokan oda szerződtek, így én még mindig nem kaptam lehetőséget. Azért a Koronázási Játékokra minden évben hívtak Fehérvárra, ezek nagyon jó munkák voltak, de a szerződtetésre sokat kellett várnom. Most azon nevetünk éppen Jánossal, hogy évekig kerülgettük egymást, végre hívott, és akkor meg nekem kell az ő türelmét kérni.

De visszatérve a szabadúszásra, annak ellenére, hogy ebbe én gyakorlatilag csak belesodródtam, azért csak működött a maga módján. 2014-ben forgattam a Hurok című filmet, 2018-ban az Ízig-vérig című sorozatot, de nagy szünetek voltak azért a feladatok között. Ezért érzem azt, hogy az én pályámon nem következnek egymásból a dolgok. Valamit csinálok, az megvan, és utána vissza kell állni a start mezőre, ismét az alapokról kell kezdeni.

Foglalkoztat? Gondolkodsz azon, hogy ez miért van így?

Persze, de nem tudok rá egzakt választ adni! Már a főiskola után sem volt egyértelmű utam, mint a többieknek, akik mentek a Katonába, az Örkénybe, a Vígbe vagy éppen Egerbe. Akkor két évig egyáltalán nem jöttek a lehetőségek, így egy adott ponton kétségbeesésemben felhívtam a Tátrai Hegyimentő Szolgálatot, hogy van-e hely náluk. 50%-ban sportolónak tartom magam, akkor végeztem pont különböző sziklamászó tanfolyamokat, gondoltam ez még akár jó is lehet. Persze ez így nagyon vagányul hangzik, de azért istenigazából nem akartam menni, szóval öröm volt, amikor Szurdi Miklós leszerződtetett Székesfehérvárra (nevet).

Azt sosem kellett komolyan megfontolnom, hogy elhagyom a szakmát, mert mindig adódott valamilyen feladat. A sport most már azért messze került tőlem, de az életvitelemnek köszönhetően ha azt mondják a forgatáson, hogy akkor ma 24 jelenetem lesz, akkor arra csak azt válaszolom, hogy jól van, csináljuk (nevet).

Kiemelt kép: Száraz Dénes (Fotó: TV2 Csoport)