Csuja Imre több mint 35 éve van a pályán. Egyike hazánk azon színészeinek, akik nem csak a színpadon, hanem filmen, sorozatban és szinkronban is maradandót alkottak – és alkotnak ma is, de csak kevesen büszkélkedhetnek hozzá hasonlóan ilyen sok emblematikus figurával. Torrente, Al Bundy és Csoki hármasa 2017-ben kvartetté bővült, ugyanis A mi kis falunk polgármestereként Csuja Imre egy újabb olyan karakterrel örvendeztetett meg minket, akire sokáig fogunk emlékezni.
A szombat esténként jelenleg is látható A mi kis falunk sikere töretlen és nemrég az is kiderült, hogy folytatják tovább, így Füleki Károlyt is látni fogjunk még a képernyőn. Csuja Imrével a sorozat forgatásáról és emlékezetes karaktereiről is beszélgettünk.

Csuja Imre A mi kis falunkban (fotó: RTL Magyarország)
A mi kis falunkat legutóbb a korábbiaknál jóval tovább forgatták, és belecsúsztak a színházi évad elejébe. Nem volt fárasztó, hogy egyszerre ment a forgatás és elkezdődtek a próbák?
Szerencsére mindent sikerült egyeztetni a színházzal, nem volt semmi probléma, az pedig nagy segítség, hogy az utazást is biztosítják, hoznak-visznek minket Budapest és Pilisszentlélek között, így a vezetés miatt sem kell aggódni. Hamarosan elkezdjük az új évad forgatását, és az augusztus-szeptemberi időszak megint húzós lesz, amikor párhuzamosan megy majd a színházzal, de szoros egyeztetéssel probléma nélkül megoldható.
Azt olvastam önnel kapcsolatban, hogy a szöveget úgy tanulja meg, hogy kézzel lemásolja. Csak a színházban dolgozik így, vagy A mi kis falunknál is hasonló módon rögzíti a szöveget?
Azzal hogy leírom, egyszerűen beég az agyamba a szöveg anélkül, hogy magolnám. Az utóbbi években szoktam rá erre, a kis szereptől az abszolút főszerepig mindent így tanulok. Nem is tudom, hány nagyméretű füzetet teleírtam már… sajnos nem mindet tartom meg, kivéve néhányat azok közül, amelyeket a szövegkönyv hátoldalára írok. Az egyik darabot, a IV. Henriket mint egy szerzetes, hónapokon keresztül másoltam. Esténként és a szünetekben tanultam, vagy csak azért bejöttem a színházba korábban egy másik előadás estéjén, hogy másolhassam. Piszkosul fárasztó, fáj tőle a kezem, de rekordidő alatt megtanulom a szöveget. A mi kis falunk ebből a szempontból más, mert ott a szöveg a rövidtávú memóriába megy, intenzíven kell tanulni.

Fotó: Péter László
Hallani vicces történeteket arról, milyen zarándoklat van a forgatás helyszínére.
Tavaly több százan jöttek megnézni minket. Megvárják, amíg végzünk a jelenettel, akár 3-4 órát is ott töltenek, csak azért, hogy a végén odajöhessenek autogramot kérni és csinálni velünk egy közös fotót. Nemrég volt egy közönségtalálkozó, ahol a rajongók megleptek minket, mindenki kapott egy láthatósági mellényt, rajta a sorozat logójával. Ehhez hasonló rajongás az Üvegtigrisnél volt, emlékszem, ott egy csapat lesátorozott a forgatáson a stáb mellett, és még akkor is kitartottak, amikor rájuk szakad az özönvízszerű eső.
Nem tudom, mennyire mérhető ez, van-e ilyen irányú visszajelzés, de van olyan néző, aki kimondottan A mi kis falunk miatt nézte meg önt színházban?
Ha nem is kimondottan A mi kis falunk miatt, de előfordult, hogy az úgynevezett vígjátéki filmszerepeimnek köszönhetően jöttek el emberek színházba, akik utána meg is vártak a művészbejárónál. Mondták, hogy csak azért nézték meg az előadást, mert kíváncsiak voltak, hogy „ez az izirájder öcsém mit művel egy komoly darabban.” Ez konkrétan így elhangzott a Pillantás a hídról című előadás után. Úgy veszem észre, hogy A mi kis falunk rajongói nálunk az Örkényben az Anyám tyúkját nézik meg.

Fotó: Péter László
És hogyan szólítják az utcán? Művészúr vagy Polgármester úr?
Izirájder Polgármester úr.
Már csak Al Bundy kellene hozzá.
Meg Torrente (nevet).
Egészen elképesztő névsor ez, ilyen sok, tényleg országos ismertségű figurája nem sok színésznek van. Gondolkozott azon, minek köszönheti ezt?
Nem igazán… színházi berkekben ezt úgy mondják, hogy vagy pofán csapja az embert egy szerep, vagy nem, úgy látszik, engem több is pofán csapott, szerencsére nem csak a szinkronban vagy a filmen, hanem a színházban is, úgyhogy egy rossz szavam sincs, nagyon jó színészi karrierem lett.
Csuja Imrét színházi munkáiról is kérdeztük, az interjú folytatását a deszkavizio.hu-n olvashatjátok.
Jasinka Ádám írása
Kiemelt kép: Péter László